Számok tükrében – a magyar utánpótlás versenysakkról

A magazinunk egyik célja a magyar sakk segítése. Számtalan sakkozót, sportvezetőt, és civilt hallottunk eltérően vélekedni ennek a sportnak a helyzetéről. Mivel alapelvünk az elfogulatlanság és a tájékoztatás, ezért megpróbáltunk egy objektív és részletes adathalmazt készíteni a magyar sakk aktuális helyzetéről, amelyek megismerése, szerintünk, a sakktársadalom érdeke.

A gombra kattintva letölthető a statisztika pdf formátumban:
Általános sakk statisztika

A dokumentumban feldolgozott adathalmaz a maga 60 oldalával meghökkentő méretű. Elsősorban az utánpótlás-nevelés kérdését próbálja körbejárni. Sok érdekességet tartalmaz és sok következtetést lehet levonni belőle, de mindez nagyon időigényes. Olvasóink számára kiemeltünk pár lényeges dolgot, és cikkünk végén, mindezek alapján javaslatokat is teszünk az illetékesek felé.

Általánosan:

A FIDE által nyilvántartott sakkozók számában a világ országai között a 15. helyen állunk.
Ha mindezt összevetjük a lakosságszámmal, akkor a világ országai között a 13. helyen állunk.

Utánpótláskorúak és a nemzetközi élsakk:

Csak a fiatalokat nézve a világ TOP 100 játékosa között fiataljaink alapján a 10. helyen állunk (a lányok a 13., a fiúk a 9. helyet foglalják el).
Az utánpótlás VB-ken az utolsó 20 év alatt a TOP 10-ben végzett versenyzőnk eredménye alapján a 15. helyen állunk.
A FIDE játékosok és a TOP 100 utánpótlás játékos arányában a 12. helyen állunk a világban.

Megfigyelések:

• Az utánpótlás világbajnokságokon összességében egyre kevésbé szereplünk jól. Ha a TOP 30 helyezéseket nézzük, akkor az elmúlt 4 év statisztikája a legrosszabb az elmúlt 20 évben. A TOP 10 helyezések esetén is kezdünk rosszul állni.
• Az utánpótlás világbajnokságokon a magyar fiúk és a lányok közel hasonlóan sikeresen szerepelnek.
• Az ÉLŐ-pontok alapján egyre jellemzőbb az a tendencia, hogy a fiataljaink életkoruk előrehaladtával egyre inkább távolodnak a világ TOP 100 versenyzőjétől.
• A 15-14 és a 13 év alattiak korosztályában jelentősen esett a hazai játékosok 50. helyezettjének ÉLŐ-pontja. Úgy tűnik, egyre kevesebb a sakkba tett munka mennyisége ezen fiatalok többségénél. A húzójátékosok itt is megvannak, de mögöttük a színvonal jelentősen visszaesett az elmúlt években. Természetesen, a húzó játékosok lehet, hogy jól szerepelnek majd a nemzetközi versenyeken, de mögöttük egyre inkább hiányzik a középmezőny.
• A 10, 11, 12 éves lány mezőny TOP 3 helyezettjének elmúlt 2 éves ÉLŐ-átlaga is elmarad az előtte lévő évektől. Aggasztó, mert ezek a lányok koruk előrehaladtával fogják meghatározni az idősebb korosztályok hasonló átlagait.
• 2018. júliusi adatok óta eltűnt a magyar sakkozó fiatalok 20 %-a!

Javaslataink:

• Nyilvánvaló, hogy a szövetség anyagi lehetőségei nem teszik lehetővé magánedzők finanszírozását egy, a világ élsakkozói közé nem tartozó 9-12 éves gyermek esetében. Jól szervezett központi csoportos képzésekkel lehetne motiválni és segíteni ezen hazai (!) élmezőnybe tartozó fiatalok fejlődését. Ennek a segítségnek az elmaradása nélkül sokkal kevesebb versenyzőnek lesz lehetősége a világ élmezőnyéhez felzárkózni. A Maróczy Géza Központi Sakkiskola megszüntetése okán keletkezett űrben a magyar sakk utánpótlás nevelés súlyos sérüléseket szenvedett annak a döntésnek a következményeként, hogy csak a világ élvonalához tartozó sakkozók kapnak itthon szövetségi segítséget.
  
• Az utánpótlás sakkból két év alatt eltűnt fiatalok pótlását mielőbb meg kellene kezdeni. A versenysport szempontjából visszapótolni őket csak a 8-10 éves fiatalokkal érdemes. Jó eszköz lehet majd a szövetségnek egy erre a korosztályra átszabott Tehetségpont rendszer.
• A koronavírus miatt a fiatalok utánpótlás-nevelése a legfiatalabbak (8-10 évesek) körében további kárt szenvedett a kiesett szakkör és edzés időben. Sok sakkozó fiatal fordult el a sakktól ebben az időszakban a közösségi élmények elmaradása miatt. Ha készülünk a járvány második hullámára, érdemes lenne a szövetségnek célzott módszereket kidolgoznia, hogy ezen a tudásszinten is segíthessen a közösségi média, a sok problémát szülő online versenyeken kívül.
• Egy 2000 Élő-pont feletti fiatal tehetség képzése lényegesen többe kerül, mint egy gyengébb játékosé. Annak, aki nem tartozik korcsoportjában a világ élmezőnyébe, a szövetség nem tud anyagi támogatást adni. Teljes mértékben a szülő menedzseli ezeket a gyerekeket és kellő hozzáértés hiányában hoz meg olyan döntéseket, amelyek – minden jóakarata ellenére- nagyban hátráltathatják gyermeke előmenetelét. Jó ötletnek tartanánk, ha a szövetség ezeknek a szülőknek évenként (esetleg félévenként) rendezne egy tematikus konferenciát. Ezeken téma lehetne többek között az ideális gyakorlási- és edzésidő, csapat- és edzőválasztás problémája,  egyéni versenynaptár összeállítása, válogatottság feltételei.