Sakkolimpia és elnökválasztás előtt – Interjú Szabó Lászlóval, a Magyar Sakk Szövetség elnökével

A közelgő sakkolimpia ürügyén pár nappal a Magyar Sakk Szövetség tisztújító közgyűlése előtt Szabó Lászlóval, a sakkszövetség elnökével beszélgettünk.

Lehet már tudni, hogy hol fogjuk vendégül látni a világ sakkozóinak elitjét jó 500 nap múlva a Budapesti sakkolimpián?

Még nincs döntés arról, hogy a két szóba jöhető helyszín közül melyikre esik végül a választás. A sakkolimpia egy  gigantikus esemény, amelyen belül három, különböző rendezvény zajlik majd, tulajdonképpen egy időben. Az  egyik maga az olimpia, amelynek a helyszínén a verseny zajlik, és itt lesznek a versenyt kiszolgáló helységek: a médiaközpont, az informatikai központ, a pihenési lehetőséget biztosító terem, a résztvevők cateringjét biztosító terem, a versenybírók központja és még sorolhatnám tovább. A másik esemény egy sakk-expó, olyan vásár és bemutató, ami a sakkal kapcsolatos fejlesztések, innovációk, vagy éppen kulturális termékek bemutatására szolgál.
A harmadik esemény a FIDE közgyűlése és annak kísérőrendezvényei. Budapesten fogja ünnepelni a Nemzetközi Sakkszövetség a 100. születésnapját. A közgyűlési helyszínen kívül helyet kell biztosítani a gálavacsorának és persze a díjátadónak is.
Mindezek mellé kellenek szálláslehetőségek is az ideérkező sportolóknak, sportvezetőknek.

Ideális lehetőség lenne minderre a Hungexpo Budapest Kongresszusi és Kiállítási Központ. Ezt jártunk be a FIDE delegációjával is. Rendelkezünk már részletes műszaki ismeretekkel, alaprajzokkal a területről. Itt van elég tér mindenhez, szálloda, rendezvénycsarnok, sőt, abban az esetben, ha ezt a helyszínt választjuk, lesznek bővítések is addig.
A másik opció, ami szóba jöhet, a Budapesti Olimpiai Központ (BOK), amit leginkább Syma csarnok néven ismertek korábban a látogatói.

Hatalmas és összetett feladatnak tűnik mindennek a megszervezése. Hogyan történik a munkamegosztás a szervezésben résztvevő szervezetek között?

A sakkolimpia megrendezését egy háromoldalú szerződés alapozza meg, amelynek aláírói: a magyar kormány képviseletében az akkori Nemzeti Sport Ügynökség (NSÜ), amelytől azóta a feladatot a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség (NRÜ) vette át, a második fél a FIDE, a harmadik pedig a Magyar Sakkszövetség. A három fél közösen állapodott meg a sakkolimpia pénzügyi, logisztikai és szervezési feltételeiben. Ez alapján történik az anyagiak elosztása is, például idén májusban már komoly jogdíjat kell fizetnie a magyar kormánynak a sakkolimpia licenc-jogaiért.

Létrejött a szervezőbizottság, amelybe az állam három tagot, a sakkszövetség pedig két tagot (eddig Nádasi Tamást és Dr. Font Gusztávot) delegált, rajtuk kívül a bizottságnak két társelnöke volt: Fürjes Balázs államtitkár és jómagam. A társelnöki feladatokat tiszteletdíj nélkül láttuk el, a többiek tiszteletdíjért dolgoztak. Az NSÜ átalakulásával ez a szervezőbizottság megszűnt. Jelenleg az NRÜ-vel azon dolgozunk, hogy új struktúrát alakítsunk ki. Azt tudjuk, hogy az NRÜ-n belül van egy sakkolimpiával foglalkozó projekt-csapat, amelynek már a vezetője is megvan. Reményeim szerint 1-2 hónapon belül tisztázódik majd minden együttműködéssel kapcsolatos kérdés.

A szervezési előkészületi munkálatok mindettől függetlenül folyamatosan zajlanak. A sakkszövetségben rengeteg olyan dokumentum készült el az elmúlt időszakban, amely az olimpiával kapcsolatos logisztikai, utazásszervezési, informatikai és egyéb feladatokkal kapcsolatos.

Az olimpia prezentációban egyik lényeges elem volt, hogy zöld olimpiát rendezünk. Mit takar ez a kifejezés?

Zöld attól lesz, hogy minden eddigi olimpiához képest nagyobb szerepet kap majd a digitális háttér. Úgy készülünk, hogy minimális mértékre szűkítjük a papírhasználatot. A játszmalapokat persze nem lehet megúszni, de minden mást igen. A rendezvényhez szükséges eszközök esetében is kiemelten fontos lesz a környezettudatosság. Az a célom, hogy ne hagyjon nagyobb környezeti lábnyomot a sakkolimpia, mint amekkora hasznot hoz az, hogy Magyarországra figyel a világ 2024 szeptemberében.

A zöld színen kívül fontos üzenet volt még, hogy ez egy színes olimpia lesz. Ez mit takar?

Alapvetően Kállai Gábor ötlete volt, hogy a szlogenben jelenjenek meg a színek. Ezen csiszoltam egy kicsit és így született meg a “Sakk. Színesebb, mint gondolnád” szlogen. Azt szeretnénk elérni, hogy az emberek fejében a sakk ne csupán egy fekete-fehér játék legyen. Ez a sport nem arról szól, hogy van két oldal, két játékos, két szín és végül egyikük győz.

A sakk ennél sokkal több és mindezt szeretnénk megmutatni majd a sakkolimpián is. A sakknak komoly kulturális, tradicionális, tudományos, oktatási, történelmi háttere és környezete van. A sakk segít a stratégiai gondolkodásban, a dolgok megítélésében, elfogadásában és feldolgozásában. Mindez együtt teszi a sakkot színessé, és ha sikerül ezeket bemutatni, akkor válhat az olimpia sokszínűvé. Magában a sakkolimpiai szerződésben is számtalan olyan esemény megrendezése szerepel majd, amelyeket ugyanabban az időszakban fogunk megrendezni és nem feltétlenül kapcsolódnak magához a versenyhez. Kulturális programok, tudományos konferencia, gyerekek számára szervezett események, promóciós rendezvények, amelyek be vannak építve a költségek közé. Nem csak logisztikai kérdésként tekintünk erre a rendezvényre, hanem célunk az, hogy az egész magyar sakkozást, a kocasakkozótól a csúcsjátékosokig előbbre lendítsük, a sakk népszerűségét minden területen növeljük. A sakkolimpia akkor ér valamit, ha hozzátesz az ország sakk-ökoszisztémájához.

Jártatok tavaly Indiában a sakkolimpia helyszínén, milyen tapasztalatokat szereztetek?

Magam nyolc napot töltöttem az indiai sakkolimpián. Más kontinens, más éghajlat és a kultúra is teljesen más. A klíma, a közlekedés rendje, a higiéniai szokások, az emberi viszonyok mind különböznek attól, amit mi Európában megszoktunk. Indiának csak öt hónapja volt megszervezni ezt az olimpiát. Februárban tudták meg, hogy ők lesznek a beugrók Moszkva helyett. A felkészülési idő rövidsége, valamint a nagy sportesemény lebonyolításához szükséges tapasztalat hiánya meglátszott a rendezvényen. Mi, magyarok, akik a vizes VB-től a foci EB-n keresztül sok jelentős sporteseményt rendeztünk már meg (bár olimpiát és paralimpiát még nem), olyan tudás, tapasztalat birtokában vagyunk, ami ott nem állt rendelkezésre.

Mindehhez képes minden esemény lezajlott, és végtére is a lényeg megvolt: időben ott ültek a versenyzők a sakktáblák mellett. Az más kérdés, hogy mindez mit tett hozzá a indiai sakkhoz, vagy éppen a globális sakkhoz. A sakk Indiában egy rohamosan fejlődő sport, amire irgalmatlan mennyiségű pénzt költenek el. Rengeteg gyerek sakkozik, és kitörési lehetőséget jelent sokak számára ez a sport. Azért is voltunk ott, hogy saját szemünkkel lássuk, hogyan zajlik egy sakkolimpia. Külön öröm volt, hogy a magyar csapatok, akikért nagyon szurkoltunk, nagyszerűen szerepeltek.

A szövetség elnökválasztás időpontjának közeledtével megkerülhetetlen kérdés, hogy az elmúlt években megszerzett tapasztalattal a tarsolyodban, ha most elölről kezdhetnéd, akkor mint tennél másként?

Értem, hogy újságírói szemmel ez feltehető kérdés, de sportvezetői szemmel megválaszolhatatlan. Ki tudta előre, hogy két évünket elviszi a COVID? Ki tudta, hogy megnyerjük a sakkolimpia rendezési jogát? Ki tudta, hogy Rapport Richárd országváltás mellett dönt? Hogyan lehetett volna mindezekre felkészülni? Senki nem volt, aki látta volna előre 2019 májusában, hogy 9 hónapra rá két esztendőre leáll majd a (sakk)világ. Minden döntésemet, és az elnökség minden döntését büszkén vállalom, szó sincs arról, hogy mentegetőznék. Szerintem a körülményekhez képest jól adaptáltuk a magyar sakkot és a szövetséget. Úgy fogalmazok az elmúlt négy évre visszanézve, hogy ez a stabilizáció és az innováció időszaka volt. Morálisan, anyagilag és strukturálisan szétesett elnökség fejezte be a munkáját 2019-ben, amelyik az utolsó két évében már érdemben nem csinált semmit. Ezzel a kijelentéssel nem bántok senkit, csak egy tényt rögzítek. Örököltünk egy gazdaságilag nem létező szervezetet, amelyikről menet közben derült ki, hogy mintegy 150 millió forintnyi pénzzel nem tud elszámolni. Sikerült stabilizálnunk a működést, jelenleg nincs tartozása a szövetségnek. Az azóta eltelt időszakban a bevételeket évről évre növeltük. Vissza tudtuk építeni azokat a struktúrákat, amelyek leépültek korábban. Mindemellett elértük, hogy idehozhassuk a a világ ötödik legnagyobb sporteseményét. Magyarország még soha nem adott otthont ennek az eseménynek.

Úgy gondolom, ebből a négy évből, amit lehetett, azt majdnem teljesen kihoztuk. A szövetség helyzete stabil, működése átlátható és jogszerű. Volt lehetőségünk egyes területeken olyan innovációk megvalósítására, amelyek mind a hazai sakk érdekét szolgálják.

Ezt a munkát kell folytatni majd az elnök és az elnökség személyeitől függetlenül. A következő időszak legnagyobb felelősségű feladata a sakkolimpiai-rendezés lesz. A sakkolimpia egy 6 milliárd forintos projekt, amiből 2 milliárd forint a sakkszövetséghez érkezik be az elkövetkező másfél-két évben. Ennek egy része a szervezésre megy, egy része pedig közvetlenül a magyar sakkéletre fordítható, például a magyar válogatott játékosok felkészülésére. Ha ezt elpuskázzuk, és nem tudjuk a magyar sakkozás érdekében értelmesen és tisztességesen hasznosítani, az nagyon súlyos hiba lenne.