„Az edzőket a gyerek és a szülő választja meg” – interjú az új ifjúsági szövetségi kapitánnyal

Új ifjúsági szövetségi kapitányt bízott meg a Magyar Sakkszövetség. A zárt, meghívásos pályázat eredményeként Gonda László kapta meg a bizalmat 2021. április 1-től. Az ambiciózus nagymester fiatal kora ellenére kellően nagy tapasztalattal bír az ifjúsági sakkozók nevelése terén. A legfontosabb témákkal kapcsolatban személyesen kérdeztük meg őt.

Gratulálunk a kinevezésedhez! Szövetségi kapitányként mi lesz a feladatod, miért felelsz majd?

Első lépésként szeretnénk egy olyan átlátható rendszert működtetni, ami alapján támogatást kaphatnak a legtehetségesebb ifjúsági sakkozók. Ez az Élő-pontok és az elért eredmények, helyezések alapján fog felépülni. Az Ifjúsági Bizottság elkezdett kidolgozni egy pontrendszert, ami nemsokára elkészül. Ezen közösen dolgozunk még, és ha az elnökség megszavazza, akkor az idei évtől él. A kapitányi feladatok másik lényeges eleme a válogatott csapatok összeállítása, felkészítése és elkísérésük a világversenyekre. Személyesen szeretnék megismerkedni ezekkel a fiatalokkal és tartani a szüleikkel, edzőikkel a kapcsolatot. A 18 év alatti korosztály tehetségeinek gondozásával bíztak meg, de véleményem szerint ezt érdemes lenne kibővíteni legalábbU20-ra, mert 2024-ben az olimpián a C csapataink minden tagja a 25 év alattiakból fog kikerülni. Meglátásom szerint a  legeredményesebb felkészülés az lehetne, ha ennek a válogatottnak a kerete együtt tudna készülni a következő években.

Tervezhetsz te edzőtáborokat, versenyeket, de mindezekhez kellenek majd az anyagi feltételek is. Egy jó ideje akadnak nehézségek ezen a téren a hazai sakkéletben.

Azt tudom, hogy idén jobban állunk egy kicsit, mint az elmúlt években. A legfontosabb dolgokra elég kell, hogy legyen a pénz. Abból kell kiindulni, hogy vannak tehetségek és támogatni, segíteni kell őket.

Abban biztos vagyok, hogy csupán szövetségi támogatásból ezután sem lehet majd magyar világsztárt kinevelni, mint ahogy a múltban sem lehetett, de nem is ez a feladata elsősorban a Sakkszövetségnek. Persze, a szövetség és ezen belül én is annyit próbálunk majd segíteni, amennyi tőlünk telik.

Kapitányként melyek lesznek az első lépéseid?

A legelső az lesz, hogy az Ifjúsági Bizottsággal közösen elnökségi ülés elé visszük a támogatási rendszert. A következő elnökségi ülésen prezentálni szeretném, hogy mik a célok és honnan hova szeretnék eljutni a megbízatásom ideje alatt. Ősztől nagyon remélem, engedi majd a járványhelyzet, hogy rendezzenek ismét csapat világversenyeket, de ha esetleg mégsem, akkor jövőre biztosan lesznek majd ilyen megmérettetések.

Meg kell kezdenem az erre történő felkészítést is a potenciális válogatott jelöltekkel. Az ismerkedés időszakában szeretnék egy sakktábort is tartani, hogy közösségben is láthassam a fiatalokat.

Terveid szerint hogyan választod ki azokat a fiatalokat, akikkel dolgozni akarsz?

Meg kell ismernem a játékukat és az erősségeiket, mert ez egyrészt a kiválasztáshoz is elengedhetetlen, másrészt ez alapján tudom majd eldönteni, hogy a hasonló játék erejű játékos közül ki fog előrébb, és ki fog hátrébb leülni az ellenfelek csapatai ellen, illetve kit ki ellen érdemes leültetni. Erre az edzőtáborok kiválóan alkalmasak. A világversenyeken sok döntést a kapitánynak kell meghoznia, ilyen pl., hogy ki játszik az adott napon és ez által ki lesz tartalék. A partik során gyakran érkezik remi ajánlat, aminek elfogadásáról a játékosok sokszor a kapitány álláspontja alapján döntenek, hiszen akkor és ott a gyerekeknek elsősorban a saját játékukra kell koncentrálniuk. Összetett ennek a vizsgálata, amelyhez a játékos játéktudásán túl ismernem kell a gyerek természetét, edzőjét, sőt még a szüleit is.

Azt tervezem, hogy a 4+1 fős csapatversenyek esetében 7-8 fős válogatott kerettel, amit az Ifjúsági bizottsággal közösen állítunk össze, fogjuk megkezdeni a felkészülést és ez fog leszűkülni a forma és a látottak alapján a kiutazó keretre.

Lesznek majd azért általad kijelölt edzők is, akik segítik a munkádat?

Az edzőket alapvetően a gyerek és a szülő választja meg. Nem akarok a mindennapok sakkedzéseibe belefolyni, ugyanakkor nem kérdés, hogy a gyerekek edzőivel össze kell dolgoznom, és ha kérnek, természetesen adok tanácsokat is. Emellett a közös felkészüléseken lesz meghívott edző is velünk. Elsősorban Galyas Miklósra támaszkodom az egyik legeredményesebb edző az elmúlt évekből. Jó lenne olyan vendégelőadókat bevonni, mint Bánusz Tamás és Erdős Viktor, bár ők elsősorban versenysakkozók, de biztos vagyok benne, hogy rengeteget tudnának a fiatalok a tudásukból profitálni. Szeretném még a munkába bevonni Medvegy Zoltánt, aki egy fiatal ambiciózus edző és Bérczes Dávidot is, aki Amerikában járt sakkozói ösztöndíjjal egyetemre, és mellette sakkot oktatott. Természetesen ez a lista bővülhet még.

Milyen módon segítitek majd a kiválasztottakat?

Utófinanszírozást tervezünk, ahol majd a szülővel való egyeztetés során derül ki, hogy az adott támogatást milyen mértékben fordítjuk az edzőjük edzéseire vagy a versenyeztetésre.

Mennyire lesz független a munkád a szövetségen belül?

Úgy gondolom,hogy a felelősség az enyém, de közösen össze kell dolgozni az elnökséggel, az Ifjúsági Bizottsággal és magával a hivatallal is. Mindemellett fontos, hogy a felnőtt válogatottak kapitányaival is jó legyen a kapcsolat, mert kölcsönösen segíthetjük egymás munkáját. A lányok esetében már most látszik, hogy lesz átfedés az ifik és a felnőttek között, és remélem előbb-utóbb a férfiaknál is lesz majd érintett játékos.

A járvány utóbbi egy évében a világban rengeteg fiatal élsakkozó alig játszott jegyzett partit. Szerinted ez mennyire nyomja majd rá a teljesítményekre a bélyegét?

Úgy gondolom, hogy az elmúlt egy év nem olyan nagy kihagyás, mert némi verseny azért volt közben. Biztosan lesznek olyanok, akiknek ártott a szünet, de másoknak meg használt ez a kényszerpihenő, mert volt idejük készülni, erősödni. Megvannak azok az edzésmódszerek, amelyekkel kevés verseny esetén is lehet előrelépni. Reméljük, nem kell újabb egy évet kihagyniuk a fiatal versenyzőinknek, mert az már lehet, hogy sok lenne. Igaz, hogy mivel ez a világ élmezőnyét is érinti, ezért ki lehet használni, akár a két év kihagyást is és sokakat megelőzni „titokban”.

18 év alatt több korosztályt is átfog majd a munkád. Ez játékerőben is lényeges eltérést jelent. Nehezíti ez a dolgodat?

Volt már 1800 Élő-pontos tanítványom, és valóban, többféle felkészülési módszer kell egy ilyen tágabb intervallumon belül, de leginkább csak az arányok mások. A különböző tudásszinteken csak a dolgok fontossága és mélysége változik, ami persze az edzésmódszert is meghatározza. Ha odafigyelünk egy ilyen játékosra, akkor úgyis látjuk, hogy hol van szükség az erősítésére.

Nehéz feladat felmérni, hogy egy játékos hol tart éppen?

Ha a jelent nézzük, akkor az elért eredmények és az Élő-pontok alakulása is mutathat valamit, de a lejátszott játszmák lépései rengeteget elárulnak egy nagymester számára.A jövő szempontjából az eddigi tapasztalataim alapján a hozzáállás és a motiváció a legfontosabb.

Versenyképes lehet a magyar ifisakk a sakk világában?

Abszolút, bár a központi erőforrásaink nem olyanok, mint egy gazdagabb országnak, például Amerikának. Magyarország mégis folyamatosan az élvonalban volt korábban. Jó az alapanyag, vannak megfelelő edzők és erős ellenfelek az országon belül. Az anyagiak szerepe csak egy tényező a sikerben. Egyedül is el lehet jutni Fide-mester, nemzetközi mester szintig, ha szorgalmas valaki és beleteszi az idejét és keményen dolgozik ezért a célért.

Itt van a versenyek kérdése. Én is tapasztaltam, hogy sok verseny eltűnt az évtizedek alatt. Szükség lesz erős versenyekre és ezek mellett a nem drága gyerekversenyek megszervezésére is. Sok élményt adtak akár a játék, akár a közösség szintjén ezek a megmérettetések nekünk, amikor gyerekek voltunk. Jobb és hasznosabb időtöltésnek tartok egy sakkversenyt, mint esetleg a TikTok egész napos mértéktelen használatát.

Mit javasolnál azoknak a versenysakkozóknak az előrelépéshez, akik még nem tartoznak az éljátékosok közé?

Sokan nem szorgalmasak, csak van egy edzőjük. Edzéseken kívül nem is nagyon gondolnak a sakkra. Érték egy jó edző, de a szorgalom még értékesebb. Rengeteg könyv és anyag elérhető a különböző tudásszinteken, amelyekkel lehet előre haladni. Ha van ehhez egy jó elemző partner, játékostárs, az nagyon nagy segítség. Az optimális persze az, ha van a gyerekeknek szorgalmuk is, kedvük is és jó edzőjük is.

Amit én javasolni tudok az az, hogy legyen egy évben 3-4 komoly verseny, és sakkozzon, dolgozzon sokat. Ha szereti a sakkot, akkor meglesz a motivációja mindehhez. Mondja meg az edzőjének, hogy ő élsakkozó akar lenni és tegyék bele az idejüket mindketten! Az edzőnek is egy szakmai kihívás, egy lehetőség ez.

Szigorú embernek tartod magad?

Az önismeret nehéz dolog. Ha két véglet van, és az egyik az, hogy az ember nagyon könnyen köt kompromisszumokat, a másik pedig az, hogy erre soha nem hajlandó, akkor kijelenthetem, hogy közel lehetek a középponthoz.

Ha jól tudjuk, van most egy másik komoly feladat is, amivel megbíztak.

Igen, elvállaltam a csapatvezetői feladatokat a Mitropa Kupán induló férfi csapatnál. A nők esetében ezt a szakág szövetségi kapitánya, Papp Gábor látja majd el.

A mostani verseny több szempontból is el fog térni az előzőektől. Hibrid lebonyolítású lesz, amelynek során számítógépen kell megtenni a lépéseket a játékosoknak. Minden ország saját versenyzői egy-egy teremben fognak játszani, ahol az ellenfelek csak virtuálisan lesznek jelen. A játékosoknak lehetőségük lesz arra, hogy sakktáblán is követhessék a játszmáikat folyamatos bírói felügyelet mellett.
Jó kezdeményezésnek tartom ezt, hiszen jobb, mint, ha semmi nem lenne. Az is igaz, hogy nekem azért elvenne ez a műfaj a játszma értékéből, mivel szerintem az adja meg igazán a meccs alaphangulatát, amikor a két ellenfél ott ül egymással szemben. Ennek ellenére, ha ezzel nem venném el a játéklehetőséget mástól, szívesen kipróbálnám, mert hiányzik már a normál játékidejű játszma.

Április 22-ig kell leadnunk a 4+2 fős csapat pontos összeállítását. A 2019-es Mitropán aranyérmet szerző gárdából már többen vállalták a megmérettetést, aminek nagyon örülök. Ezen a versenyen nálunk és sok más országban is hagyomány, hogy az ifik is lehetőséget kapnak a szereplésre a válogatottban. Idén két vagy három főnek tervezek az ifjúságiak közül játéklehetőséget biztosítani.
Jó lenne megismételni az utolsó sikert, de nehéz jósolni bármit is. Nem tudni, hogy milyen erős csapatokat delegál a többi ország. A pandémia és a hibrid forma miatt lehetséges, hogy a szokottnál gyengébb válogatottal állnak majd ki egyes országok, vagy éppen kihasználják, hogy nem kell utazni és beizzítanak majd nagy neveket is a csapataikban.

Sok sikert kívánunk a munkádhoz!

(Az interjú nyomtatott formában a  Magyar Sakkvilág 2021. áprilisi számában is olvasható.)