Az utánpótlásunk helye a világban II.

Utánpótlás VB-k 2000-2019.

2020.05.03.

A koronavírus ideje alatt befagytak a FIDE ÉLŐ-pontok, hiszen nincsenek olyan versenyek, amelyek befolyásolhatnák ezen értékeket. Mostani cikkünkben az utánpótláskorúak számára megrendezett világbajnokság élmezőnyében elfoglalt helyünket vizsgáltuk.

Sorozatunk mai részében többek között megtudhatjuk, hogy:

A magyar fiúk vagy a lányok jutottak be többször a világbajnokságok TOP 10 mezőnyébe?
Az oroszok akkor is eredményesebbek-e nálunk, ha figyelembe vesszük, hogy melyik országban mennyi aktív FIDE játékos van?
Melyik az az ország, ahol 14-szer annyi fiú TOP 10 versenyző volt az elemzett időszakban, mint lány?
Igaz, hogy 20 év alatt harmadára esett vissza az VB-n TOP 30 -ba jutó magyar versenyzők száma?

Az cikksorozat első részében a FIDE Élő-pontok alapján hasonlítottunk össze egy tágabb (TOP 100) mezőnyt. Most az eredményességet vizsgáljuk az utánpótlás világbajnokságokon elért TOP 10 és TOP 30 helyezések alapján. Az U8 és U20 korosztályokat nem vizsgáljuk, mert véleményünk szerint ezek azok a korosztályok, ahol a mezőny nagyon hiányos, így a statisztikai elemzésük is kevésbé értékes.

Kína esetében fontos információ, hogy a Kínai Sakkszövetségnek 300 000 versenyzője van, de ebből nagyon kevesen vannak a FIDE regisztrált játékosok, ezen okból bármilyen következtetést, ennek a ténynek a figyelembevételével érdemes meghozni.

A cikksorozat statisztikai adatokon alapul, így a levont következtetések is. Az adatokból a jövőre nézve nem lehet konkrét jóslatokkal élni, de általánosításra alkalmasak. A sorozatunk egyetlen célja, hogy képbe hozzuk olvasóinkat, hogy hol is tartunk a világ többi országához képest. A következtetések levonását az adatrengetegből egyelőre az olvasókra bízzuk, mi csak a sorozat végén készítünk majd egy rövid szöveges elemzést az addig leírtak alapján.

II.1 Az U10-U18 mezőny világbajnokságának TOP10 helyezettjének nembeli összetétele országonként