Aki teheti, ott lesz – az V. Csaba Árpád Emlékverseny előtt
2020. július 17-19. között ötödik alkalommal rendezik meg Ajkán a Csaba Árpád Emlékversenyt. Az előkészületekről Dr. Csaba Árpáddal beszélgettünk.
Már több mint, 170 nevező van a listán. Nyáron ez nagyon nagy létszám, számítottatok ekkora az érdeklődésre?
Pár hete dőlt el, hogy biztosan megrendezhetjük a versenyt. Szerdán került ki a Sakkszövetség oldalára, addig csak sakkberkekben terjedt. Én azt mondtam, ha a 100 főt elérjük létszámban, az jó lenne. Bár tudtam, hogy mostanság hiány van a versenyekben, szóval titkon bíztam benne, hogy kicsit talán több is lesz, de a 170-et nem hittem volna! Ez a létszám engem is meglepett, de örülök neki nagyon!
Van egy határ, amit meghúztatok, vagy vártok még jelentkezőket?
Itt a határ, amit meghatároztunk, már csak tartalékokat tudunk beletenni, de nem sokat, szóval lassan le fogjuk zárni. Lehet, hogy az lesz a vége, hogy a később jelentkezők le fognak maradni. Gyakorlat az, hogy van pár visszalépés, bár szerintem most nem lesz olyan mértékű, mint amilyen szokott lenni, mindig többet számolok, és akkor a vége lehet ez a 170 körüli szám.
Jelentős a pénzdíj. Vannak szponzorai a versenynek?
Tudni kell, hogy Ajkán városi és vállalkozói szinten is szeretik a sakkot, és édesapámat is elismerik. Van olyan támogatója a versenynek, aki kifejezetten apu miatt adott támogatást, mert édesapámmal jó kapcsolatot ápolt, ismerte, szerette. Fontos hozzátenni, hogy nem egy sakkozóról beszélek, ennek ellenére elismerte apu munkáját. Több lábon áll a támogatási rendszerünk. Alapjában véve a városnak nagyon hálásak vagyunk, mert mellé áll a versenynek, az önkormányzat a cégein és a Művelődési Központon keresztül a technikai feltételek, az infrastrukturális terén ad támogatást. Az anyagiakat a sportkör, a család és a helyi vállalkozók adják. Vannak fajsúlyosabb és kevésbé fajsúlyosabb támogatóink is, de mindenkinek hálás vagyok. Számomra öröm, hogy sokan sorakoztak fel mellettünk, ami javarészt abból ered, hogy apámat Ajkán ismerték, tisztelték és szerették.
Az eszközöket sikerült már beszerezni?
Ahogy említettem, az infrastruktúrát a város adja, az asztalokat és székeket is. 25 olyan készletet pedig a Sakkszövetségtől kapunk, amelyek alkalmasak arra, hogy közvetíteni lehessen a játszmákat, a többi készlet pedig itt helyben, Ajkán van. Készülünk a problémákra is, így a biztonság kedvéért tartalékórákat kértünk még a Szövetségtől.
Kiket emelnél ki a csapatból?
Két ember segít nagyon sokat: Czingler Sándor, azaz Sanyi bácsi, és Mihályfi Gábor. Sanyi bácsi az egyik bíró, Gabi pedig az Ajkai Bányász Sakk Szakosztályának vezetője. Az, hogy Ajkán tudunk ilyen színvonalú, ilyen feltételekkel bíró versenyt rendezni, az nagyban nekik is köszönhető. Ők tartják a kapcsolatot a várossal, helyiségeket, szállásokat foglalnak, pontosítanak, szóval nélkülözhetetlenek a szervezésben. Köszönettel tartozok még a verseny főbírójának Györkös Lajosnak, aki ismételten elvállalta ezt a szerepet.
20 nagymester szerepel a nevezettek között, ami országunkban nem mindennapi. Hogyan lehetett meggyőzni őket? Sokat kellett agitálni őket, vagy ugrottak gyorsan?
Nem esik nehezemre a telefonhívás, hogy felhívjak és meghívjak valakit. A hívásomat mindenki megköszönte és mindenki örömmel jön. Természetesen vannak, akik egyéb elfoglaltság miatt nem tudnak jönni (például: Gledura Benjámin, aki tavaly nyert).
2016-ban halt meg az apám. Ez lesz az 5. emlékverseny a tiszteletére, eleinte csak kisebb versenyek voltak, az utóbbiak már országos bajnokságok. Szeretik a sakkozók ezt a versenyt, ezt visszaigazolja a létszám növekedése. Az első versenyen 72-en kezdtük, most már 100-zal többen vannak, de a létszám nem minden, a nevezők listáját böngészve látható, hogy a jelentkezők 40 %-a címviselő.
A vírushelyzet mennyire befolyásol titeket?
A legújabb szabályok szerint a sportversenyek megtartására nem vonatkoznak a megszorítások, tehát nem kötelező a maszk viselete, de fogunk kitenni maszkot is és fertőtlenítőszert is, hogy ha valaki szeretné ezeket használni, annak legyen erre lehetősége. Megjegyzem, hogy ha a maszk kötelező lenne, meg sem rendeztem volna a versenyt, mert a sakkozók zöme nem vállalta volna a versenyzést.
Biztos közrejátszik a nevezési kedvben a sok díj is.
A versenyen a serleg, az érmek mellett 33 különböző címen adunk majd át pénzdíjakat, ezek nagy része nem lesz halmozható, így sokan fognak díjat kapni a végén.
Nagyon bízom benne, hogy egy jól sikerült verseny lesz majd az idei is!
Már 4 éves korában megtanulta a sakkjáték alapjait. Kosárlabdázott, atletizált és focizott is. A sakk határozta meg legjobban az életútját. Több csapatban is játszott Padragon, Tapolcán, Veszprémben, majd 4 éven keresztül Ajkával az élvonalban, később, haláláig ugyanitt az NB II-ben szerepelt. Edzőként is sikeres volt tanítványai között országos bajnokokat is találunk. Nem sakkozókat, hanem sakkozni tudó embereket akart nevelni. 1995-2012 között ügyvezető elnöke volt az Ajkai Bányász SK-nak.