A Magyar Sakkszövetség 2026. április 30-án osztotta meg a hírt, amely szerint a következő szezontól változtatások lépnek életbe a legfelsőbb ligában. Az eddigi számok alapján megnéztük, mit eredményezhetnek ezek.
Az elnökség döntését a Szuperligára vonatkozóan 3 részre osztottuk:
- A 2026/2027-es idénytől a Szuperligát a csapatok 8 táblán játsszák,
- A 2026/2027-es idényben lebonyolítása egy tripla és három dupla fordulóval történik.
- A kötelező női és kötelező ifjúsági tábla összevonásra kerül, a Szuperligában egy női vagy ifjúsági játékost kell szerepeltetni minden fordulóban.
Mit olvasunk ki a számokból?
A továbblépés előtt közzéteszünk egy táblázatot, amely tartalmaz pár adatot a korábbi lebonyolításokból.
A táblázat első sorában látható, hogy a döntés értelmében fordulónként 20%-kal fog visszaesni a játékosszám. Ennek egyenes következménye, hogy a magasabb tudásszintű játékosok felértékelődnek, mert sokkal stabilabb a játékuk. Nyilvánvalóan a két külföldi erős táblára szükség lesz a jobb helyezések érdekében.
A táblázat második sorában a csoportokba összevont fordulók számát mutatjuk be. Ezek az összevonások az egyesületeknek kedveznek, mert az erősebb játékosoknak kevesebb időegységet kell keresniük a naptárjukban. A külföldi játékosok alacsonyabb költségek mellett tudnak asztalhoz ülni. A változtatás azt eredményezi, hogy az induló csapatok kisebb kerettel fognak dolgozni.
A táblázat negyedik sorának végén van az első bizonytalanság. Az előző értékekből megjósolható, hogy a bajnokságban asztalhoz ülő magyarok száma az első sor adataihoz képest maximum +35% lesz, de simán bemehet 100 fő alá is ez a szám.
A táblázat utolsó során látható, hogy a magasabb tudásszintű játékosok felértékelődése, a kevesebb
asztalszám és a kevesebb fordulónkénti időegység legnagyobb vesztese egyértelműen a magyar utánpótlás élsakk lesz. A kötelező ifi táblán kívül aligha fog utánpótláskorú, magyar játékos asztalhoz ülni, mert annyi jobb felnőtt játékos van a mezőnyben. Mindezen változtatás következtében „kihulló” ifik nagyobb valószínűséggel fordulnak majd el a sakktól. Ezek a fiatalok már jelentős energiát fordítottak életükben a versenysakkra és bennük van a potenciál, hogy 5-10 év múlva stabil felnőtt játékosok legyenek az élvonalban. Ha elfordulnak a sportágtól, akkor később hiányozni fognak.
Ha azt nézzük, hogy a legmagasabb osztályban játszó magyar játékosok száma is 139-ről 108 főre
csökken, azzal már önmagában is jelentősen meggyengítjük a magyar versenysakk legfelsőbb szintjét.
Véleményem szerint lehet, hogy a Szuperligában résztvevő egyesületeknek érdeke egy ilyen átalakítás, de a magyar sakk egészét gyengíti ez a döntés.
Mit lehetne máshogyan tenni?
Persze, nem lehet elmenni amellett, hogy csökken az aktív játékosszám, de egy ilyen átalakításnak túl sok vesztese van. Véleményünk szerint fenntarthatósági okokból jobb megoldás lett volna a 12 csapatos bajnokság 8 táblán. Ezt 3 tripla és egy dupla fordulóban le lehetett volna bonyolítani. A +2 bajnoki forduló ugyanebben az időegységben nem jelentett volna jelentős többletköltséget azoknak az egyesületeknek, akik amúgy is vállalták volna a Szuperligát (a második vonalban eddig is 12 csapat volt). Ez az átalakítás egy kis frissülést is hozhatott volna a mezőnybe, és még így is csökkent volna a játékosszám fordulónként (100-ról 96-ra). Bár a színvonalnak nem tenne jót, de 2 ifi tábla javíthatna a hazai sakk aktuális gyengeségein, még akkor is ha stabilan az utolsó táblákon ülnének asztalhoz. Nyilvánvalóan ez utóbbi is csak öszvér megoldás lenne, de törekedni kell arra, hogy minél több fejlődő fiatal kapjon játéklehetőséget olyan közegben, ami számára valóban motiváló lehet.
A csökkenő játékosszámot pedig az alsóbb osztályok csapatszámában lehetett volna lekövetni. A kevesebb sakkozóval rendelkező Szlovákiában, Szerbiában és Ausztriában is 12 csapatos a legfelsőbb osztály bajnoksága.
Nyilván, a szövetség változtatásával a Szuperligában a színvonal, az új változás eredményeként emelkedni fog, de a magyar TOP100-as sakk minősége ettől függetlenül folyamatosan esik már jó egy évtizede. Ha a színvonalat akarjuk fenntartani mesterségesen, akkor pár év múlva újabb megszorításokra lesz majd szükség.
